A rock és a komolyzene ötvözésével, a Hammond orgona játékával szerzett hírnevet. Több klasszikus szám közepén hallhatók virtuóz szólói –sokan „Lord of the Hammond” (szójáték, lefordítva: A Hammond ura) néven emlegetik. Tagja volt a Deep Purple, Whitesnake, Paice, Ashton & Lord, The Artwoods, és Flower Pot Men együtteseknek. Legismertebb a Deep Purple-ben végzett munkássága, aminek alapító tagja volt 1968-ban. Jon és a dobos, Ian Paice voltak az egyedüli állandó tagok az együttesben 34 éven keresztül. 2002-ben, az angol turné után lépett ki az együttesből, helyére Don Airey került. A legambiciózusabb munkája az 1969-ben a Royal Albert Hall-ban előadott Concerto for Group and Orchestra. A koncert nem sokkal a híres Mark II. felállás megalakulása után történt, Gillan és Glover szereplésével, stúdióalbumuk ekkor közösen nem volt. A koncertet harminc évvel később ugyanott megismételték, csak Ritchie Blackmore helyett Steve Morse állt a gitáros posztján. Lord ekkor már tervezte a kilépését, az állandó turnézás és a saját koncertjei miatt. 2001-ben térdsérülésekkor Don Airey helyettesítette a Purple-ben egy hónapig. A csere bevált így a 2002-es távozása után Airey került az ő helyére.

- A Concerto negyven éves lesz, ami szinte hihetetlen-, mondta a zenész. - Úgy tűnik az elmúlt kilenc-tíz évben nem unta meg a közönség. Nagyon bátor vállalkozásnak számított ez 1969-ben, egy rockzenekar esetében, pedig egyenesen furcsa, őrült, de nagyon eredeti volt. Azt hiszem nyolc vagy tíz hét alatt írtam meg. Ezek voltak életem egyik legmeghatározóbb és legfontosabb hetei. Ha akkor valaki azt mondta volna nekem, hogy negyven év múlva is ezt fogom játszani, akkor nem hittem volna el. Biztosan őrültnek gondoltam volna azt, aki ilyet állít. Ez persze azt is jelenti, hogy még nagyon fiatalember voltam, amikor ezt a művet szereztem, ugyanakkor a negyven évvel ezelőtti énemet tükrözi. Ez volt az első alkalom, hogy valamit egy komplett szimfonikus zenekarra írtam. A Concerto eltűnt néhány évre az életemből, majd visszatért és a közönség nagyon szereti. A világ minden részéről kérdezgetik a zenekarok, hogy eljátszhatják-e. Nagyon jó érzés egy magamfajta öregedő zenésznek, hogy van egy olyan szerzeménye, amit ennyi évvel ezelőtt írt és még mindig megnyitja az emberek szívét. Külön öröm, hogy a műnek mindig más a hangzása, hiszen minden zenekar másképpen játssza el. Ennek köszönhetően minden alkalommal másfajta felfogásban hallgathatom. Az idén 67 éves művész fiatalságát a rock-történelem egyik legmeghatározóbb zenekarában, a kemény műfaj egyik legnagyobb slágerét, a Smoke On The Water-t is megalkotó Deep Purple-ben töltötte, ahol – a zenekar inaktív időszakát is beleszámítva - 34 éven keresztül volt a „fekete-fehér hadsereg” ura. A „Mély Bíbor” társulatának 1976-os pihenőre vonulását követően először a már korábban a Paice, Ashton & Lord formációval megkezdett munkát folytatta, majd 1978-tól jellegzetes játékával a David Coverdale nevével fémjelzett Whitesnake-et erősítette. 1984-ben a régi társakkal elérkezettnek látta az időt, hogy egy ma már rock-történelmi jelentőségű album, a Perfect Strangers megjelentetésével ismét életre keltse a Deep Purple nevet, s ezt követően újabb 18 évig vett részt a legenda öregbítésében.

- A második részben játszom néhány Deep Purple nótát, amit áthangszereltem nagyzenekarra, csakúgy, mint néhányat a saját szerzeményeim közül. A koncert valójában egy kisebbfajta zenei utazás a múltból a jelenbe. A világot járva néha játszom olyan tehetséges dobosokkal, basszusgitárosokkal, gitárosokkal, akiket én csak a helyi hősöknek nevezek.

Rockzenei munkásságában, folyamatosan fellelhetőek a klasszikus zenei motívumok, könnyűzenei közegbe ágyazva. Ezen időszak legjelentősebb alkotása a 2007-ben napvilágot látott, a Royal Liverpool Philharmonic Orchestra társaságában rögzített Durham Concerto, amit a mester a durhami egyetem fennállásának 175. évfordulójára készített. 2008. tavaszán Jon Lord új albumot mutatott be Boom Of The Lightning Strings címmel. A korához képest nagyon fitt világhírű zenészt a golfról kérdeztük meg egy mini interjú formájában.

- Ön angolszász ember és a golf egy tipikus angol játék. Kipróbálta már a golfot? Milyen sportokat szeret űzni a szabad idejében?

- Igen, jó párszor golfoztam. A Deep Purple managere, aki egyébként 1970 óta jó barátom, egy őrült golfozó. Minden szabad idejében golfozik. Ő ajánlotta fel, hogy megtanít, azonban alapszabály, hogy baráttól nem szabad semmit sem tanulni, mert az a barátság kárára mehet. Nagyon élveztem, a játéknak számos gyönyörűsége van: néhány óra a szabadban, ami idő alatt magaddal versenyzel. Igen, azt hiszem, ez a legnagyobb dolog a golfsportban. Mert igazából nem a többi emberrel versengsz. De igazából én inkább a síelésben vagyok olyan őrült, mint a barátom a golfba, de teniszezni is szoktam.

- Hol él Ön Angliában?

- Kb. 50 km-re Londontól, az angol vidéken lakom.

- Biztos sok golfpálya van azon a részen is.

- Csak ahol én élek, tíz golfpálya van a közvetlen környéken. Én a Hanley on the Thames nevű gyönyörű pályán szoktam golfozni, az legközelebbi a házamhoz. De játszottam már az USA-ban is, Arizonában.

Reméljük, hogy hamarosan a Pólus Palace Golf klub vendégeként üdvözölhetjük, egy magyarországi utazása kapcsán – invitálta a neves művészt Dr. Horváth Dávid tudósítónk.