Csodaszép kirándulóhelyek itthon, Magyarországon

A jeli arborétum
Tópart, erdők és rétek színpompás világa ez a hely. Olyan különleges növények sorakoznak itt egymás mellett, amelyet csak a világ hosszas bejárásával lehetne számba venni. A rododendronok telepítésére különféle növények és fenyők ültetésével tette alkalmassá az arborétum földjét és klímáját.  A népnyelv havasszépének, hangarózsának vagy babérrózsának is nevezi. Itt élő példányaik különféle színűek  és nagyságúak: a pad magasságú bokortól az ember fölé hajló fákig terjednek változatosságukban.Az arborétumban később különféle tájkörzeteket alakítottak ki, amelyek bemutatják Kína, Japán, Amerika, a Kaukázus és a Balkán, növényzetét és erdőtársulásait.

Az Őrség
Az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű táj lakói az államalapítás óta álltak őrséget itt, az országhatárt őrizték. A határ menti elzártság hatásaként e táj viszonylag zavartalanul megőrizhette természeti értékeit.  Az egyetlen olyan tájegység hazánkban, melynek lakói a honfoglalás óta itt, egy helyben élnek. A szelíden hullámzó dombvidéken jellegzetes településszerkezet alakult ki: a néhány házból álló dombtetei településrészek, a szerek laza együttese alkotta az egyes településeket. Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki telephelyeiket. A néhány házból, a hozzátartozó gazdasági épületekből álló szerek a nevüket az ott élő családokról vagy a természeti viszonyaikról, esetleg valamely helyi jellegzetességről kapták. Sajátosságuk a nehéz megközelíthetőség és az elszigeteltség, ami egyben a védelmet is jelentette. A szereket dűlőutak kötötték össze, a köztük lévő mocsaras völgyek és erdők pedig rejtekhelyül is szolgáltak. Az Őrség területén nem volt jellemző a kővárak építése, szerepüket az erődszerű templomok vették át.

A szalfői-pityerszeri skanzen
A szalfői-pityerszeri skanzen épületei a középkori eredetű faépítkezés jellemző példái. A házak kémény nélkül épültek. Nevezetes az úgynevezett kerített ház, melynek egyik oldalán a lakóház áll, rá merőlegesen a kamrák, vele szemben az ólak és az istálló. A négyszög alakú belső udvart a negyedik oldalon kerítés zárja le.  Így vált védhetővé a gazdaság betyároktól, tolvajoktól. Egyedülálló épület az emeletes kástu is, melynek földszinti részén tárolták a zöldségféléket és a bort, az emeleten a húsárut és szemes terményeket. A ház első emelete alatt s oldalán – mint manapság a garázsok –  egyik oldaláról nyitott színben tartották a mezőgazdasági eszközöket.

A Fertő Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize. Vízmélysége átlagosan 50-60 centiméter, a legmélyebb részeken sem haladja meg a 180 centimétert. A Fertő – mint sztyepptó – vizére jellemző a nagyméretű vízszintingadozás és a magas sótartalom. Korát 20 ezer évesre becsülik: a jégkorszak végén jött létre. id. Plinius feljegyezte időszakos teljes kiszáradását. Ez többször is megismétlődött, legutóbb az 1870-es években. A tó egyetlen magyarországi üdülőtelepét Fertőrákosról lehet megközelíteni. A szürkészölden csillogó sekély víz a fürdőzőknek csaknem meleg vizű, kellemes strandlehetőséget kínál. A különféle sók miatt a Fertő iszapja gyógyhatású. Vize erősen lúgos kémhatású, igazi síkvidéki sóstó. A Fertő-medencében gyakori az erős szél, amely kedvez a vitorlásoknak és a szörfösöknek.