Milyen munkafolyamatokhoz szükséges sóder egy építkezésen?

Aki új ház építésére vállalkozott, az bizonyára tisztában van vele, hogy induláskor a sóder az egyik legfontosabb ömlesztett anyag, amire szükségünk lesz. Nem véletlenül, hiszen kevesen tudják, de a betonfelületek mellett hatalmas mennyiségű sóder kell már a lábazati feltöltéshez is többek között!

Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy egy lakás felépítésekor milyen munkafolyamatokhoz van szükség nagyobb mennyiségű sóderre, azon belül is milyen típusokra, akkor az alábbiakban minden kapcsolódó kérdésre választ kaphatunk.

Alap

Egy építkezés indításakor elsőként mindig az alap veszi fel a legnagyobb mennyiségű sódert. Gyakori eset, hogy már a betonozás előtt szükség van arra, hogy a sávalap legalsó rétegét erősen döngölt betonréteggel biztosítsák, ami főként a kis régióban tapasztalt eltérő talajviszonyok, vagy a túl nedves környezet stabilizálásának érdekében lehet a legfontosabb. Ehhez jellemzően a legnagyobb szemcsenagysággal rendelkező sódertípus a legideálisabb.

A sávalapok minden lakóház esetében betonból készülnek, és ehhez is nagy szemcseméretű sóderre lesz szükségünk. Fontos a kimagasló tisztaság, hiszen a túl agyagos, túl vizes, esetleg hulladékos vagy szennyezett sóder jelentős mértékben lerontja a kész beton minőségét, így az idő előtti repedezéshez vezethet, ami a ház megsüllyedését eredményezi. Ennek javítása a későbbiekben mindig tetemes költségeket emészt fel még a legmodernebb alapbiztosító technikák alkalmazása esetén is.

Fontos kiemelni, hogy ma már a legritkább esetben kevernek betont az alaphoz az építkezés helyszínén, jellemzően mixerrel szállítják ki, mert lényegesen kényelmesebb, egyszerűbb, nem utolsó sorban pedig nem kell aggódni a keverési arány miatt sem, lévén mindig egységes állagú és cementmennyiségű beton kerülhet így az alapba.

Lábazati feltöltés

Nagyon sok építkező bele sem gondol abba, hogy a lábazat és a talajszint közti teret – pincehelyiségek hiányában természetesen – fel kell tölteni valamivel. Ebből a célból a drénkő az egyik legjobb alternatíva, hiszen garantáltan nem hoz fel semmilyen nedvességet a talajból, de mivel ennek az ára kifejezetten magas, és sok esetben drasztikusan növelheti a beruházás költségeit, ezért a legtöbb épületnél a lábazatot sóderrel töltik fel.

Lényeges, hogy a tiszta sódert elengedhetetlen lesz tömöríteni, méghozzá legalább 15-20 centiméteres rétegenként. Ennek hiányában a ház aljzata később megsüllyedhet, a burkolatok megrepedezhetnek, ami rengeteg kellemetlenséget okozhat utólag. A lábazati feltöltéshez jellemzően szintén a nagy szemcseméretű sóder ajánlott – akárcsak az alaphoz. Egy még olcsóbb alternatíva ebben az esetben, ha a lábazat alját – maximum a feléig – termőföld borítja, és csak a felső rétegre kerül sóder.

Ez csak olyan helyeken javasolt, ahol nem okoz problémát a talajvíz, mert bár a sóder a vizet nem szívja fel a földből, de a termőföld már igen, a nedvesség pedig komoly kárt tehet a lábazatban.

Aljzat

Miután elkészült a lábazat, feltöltésre került az egész, az aljzatkialakítással folytatódik az építkezés, amihez szinten rengeteg, egy átlagos lakóházban nagyon sok köbméter sóder szükségeltetik. Ezen a ponton megoszlanak a technikák, de a legtöbb esetben előbb kialakításra kerül egy szerelőbeton felület, ami közvetlenül, esetleg fóliázás után kerül felhordásra a töltött sóderre, majd szigetelést követően egy finomabb sóderből kevert, úgynevezett felületi aljzat következik.

Erre már lehet közvetlenül burkolni, szőnyeget lefektetni, parkettát lerakni vagy éppen járólapot ragasztani, de amennyiben egy sokkal simább felület elérése a cél, akkor természetesen vannak terülőbetonok, melyekkel finoman végig lehet simítani a betont. Manapság szintén ritkán alakítanak ki végleges aljzatot az építkezésen kevert betonból, jellemzően mixerek szállítják ki az egyenletes masszát, és szivattyúzzák be a házba, de egyre többször a felső réteget is készre keverve kapják a szakemberek, esetleg zsákos Estrich betonnal dolgoznak.

Vakolás

Természetesen a falak vakolása is egyfajta betonmasszával történik, amihez elengedhetetlen a jó minőségű sóder alkalmazása. Itt jellemzően a legfinomabb, már-már szinte homoknak tekinthető sódertípust alkalmazzák a kőművesek, az így kapott masszát pedig az előírás szerinti vastagságban hordják fel a jellemzően már kialakított vezetékrendszerrel és egyebekkel felszerelt falszerkezetekre.

Természetesen a modern építőiparban a sóderrel már ezen a ponton sem találkoznak közvetlenül az építkezők, illetve a szakemberek sem, hiszen a vakolást az esetek döntő többségében zsákos anyagok, vakoló habarcsok látják el, melyek előre bekevert arányban tartalmazzák a sódert és a szükséges adalékanyagokat. Ezekkel lényegesen jobb minőségű vakolás érhető el, mindemellett pedig egyszerűbb használni is őket, hiszen elegendő lesz csak vízzel bekeverni a szárazanyagot.

Külső betonfelületek

Bár sok esetben nem közvetlenül a ház részei, azonban vannak még olyan munkafolyamatai egy építkezésnek, melyekhez szükség lehet sóderre akár önmagában, akár betonként. A lépcsők és a bejáratok esetében például sóderrel kell feltölteni a bejárati ajtóig tartó szakaszt, majd erre lehet betonozni sorban a fokokat, de például a járdák esetében szintén hasonló lesz az eljárásrend, azaz érdemes egy megfelelően mély és jól döngölt sóderalapba fektetni a betonmasszát a megfelelő zsaluzás mellett.

Persze az építkezésről esetlegesen megmaradó sódert nem szabad soha eldobni vagy elvitetni, rengeteg dologra alkalmassá tehető a ház körül is. Ha még friss és tiszta az ömlesztett anyag, betonozhatunk belőle egy kerti sütővel ellátott kiülőt, de akár autóbeállónak való aljzatot vagy konkrét feljárót is, amire természetesen a sóder önmagában, nyersen alkalmazva szintén alkalmas lehet.